David MacKay: A reality check on renewables
David MacKay: Megújuló energiaforrások -- álmok és realitások
As an information theorist and computer scientist, David MacKay uses hard math to assess our renewable energy options. Full bio
Double-click the English transcript below to play the video.
kőolaj formájában.
átmeneti világuralmához.
elérte csúcsát,
olajra és földgázra,
származott, ám 2000-ben
az Északi-tengeren
hanyatlóban van az is.
melyek véges voltát jelzik
fosszilis energiahordozóknak,
a fosszilis energiahordozók után?
kiváltsuk valahogy?"
a klímaváltozás.
életről van szó,
szerintem túl sok
a félrevezető hírverés --
ami tényleg számít,
aminek értelme van.
egy hevenyészett számítással,
leírunk néhány számot,
de az ember ezt mondja rá:
kiválthatjuk a fosszilis energiahordozókat.
Probléma megoldva.
nincs többé szükség kőolajra."
kiszolgáló bioüzemanyagot
gyepsávban termesztenénk?
tesznek meg egy liter benzinnel.
követési távolságot tartva
mert minél hosszabb
az energiaültetvény is.
és elosztjuk
ami kb. 8 kilométerre jön ki.
az energiaültetvénynek
azt mondják, hogy: "Hmm.
olyan egyszerű."
talán valami probléma van
és megkérdezni:
És a válasz ez lesz:
hogy melyik országban vagyunk.
energiafogyasztását --
hanem mindenestül --
[40 wattos] villanykörtét égetnénk folyamatosan,
előállítására megy el,
ha figyelembe vesszük
foglalt energiát is,
az energiának 90%-a még ma is
mindössze 10% az,
forrásokból jön,
ahol a népsűrűség
az energiafogyasztás
a földterületet szemlélteti
sötétkék európai országot:
és Ausztrália hatalmas
egy főre eső fogyasztásával --
az energiafogyasztása
ugyanakkora a népsűrűsége,
100-szor kisebb.
és hol vannak most?
a legtöbb ország jobbra
fogyasztás irányában.
előrébb vagyunk a jobb felső sarokban
egy csapatban
Dél-Koreával, Hollandiával
kissé fura országgal --,
ha úgy tetszik, milyen lesz a jövő
néhány rózsaszínű vonalat is,
teljesítményfogyasztás vonalai
amit watt per négyzetméterben mérek.
ekkora volt a teljesítményfogyasztás
Norvégiában, Mexikóban -- rózsaszínnel --
olyan országban él,
Japán picit többet fogyaszt.
ugyanabban az egységben mérjük,
többi fajtáját,
a fő elképzelések arról,
fosszilis energiahordozó használatáról.
fél watt per négyzetméter
a energiaültetvényekről mondtam
négyzetméterenként.
még ha beborítanánk is
energianövényekkel,
energiafogyasztáshoz.
de ez csak kétszer annyi,
akkor a fél ország szélfarm lenne.
adatok támasztják alá.
produkálnak Angliában.
bajor módszert kell követni,
helyet kell hagyni,
Vermontban, melynek tényleges
1,25 watt per négyzetméter kell:
megújíthatót választjuk is,
arányban keverjük őket,
az Egyesült Királyság fogyasztását,
Imádom a megújulókat.
teljesítményt kapunk, mert
a 14 watt per négyzetmétert;
5 watt per négyzetmétert.
számolva a napenergiával,
nincsenek sivatagok.
túlságosan szétszórtak.
per területegység értéke,
hogy a megújulóknak
egy olyan országban, mint
a mai fogyasztás mellett
a megújulós létesítményeket,
nem egész országnyiak,
jelentékeny részét.
az energiatermelésre,
ez pedig az Ordnance
a Sizewell B atomreaktort
az atomenergiát
a megújulóknál.
és az atomenergiának
egyeztetési eseményről
Edinburgh mellett,
de muszáj
mint a miénk az ellátási oldalon?
ez a három opciónk van:
tudva, hogy ezek csaknem
udvariasan elbeszélgethetnénk azokkal,
részén vannak, mondván:
a hátsó udvarunkban,
inkább az önökében, kérem?"
a világ kezelhetné ezt a kérdést.
Oroszország, Líbia és Kazahsztán
a megújulók tekintetében.
az atomenergia.
oldalon nyomjuk a pedált,
energiahordozók adják.
más módja is szóba jöhet
csökkenteni lehetne az igényt,
a népesség csökkentését --
hogy lehetne ezt megoldani --,
fogyasztás csökkentését.
a fogyasztói oldalon.
melyek megmondják,
a közlekedés energiafogyasztása.
"A technológia mindent megold.
amelyek százszor
Mutatom is.
tipikus tank esetében
ami százszor
fizikai alapelvek alkalmazásával?
80-szor kevesebb energiát
gabonaszelettel.
mert elképzelhető, hogy
ne változtassák meg az életmódomat."
hogy vonatra váltson,
hatékonyabb az autónál,
mint egy bicikli,
24 km/h-nál.
realisztikusabb opciók
az elektromos járművek,
a villanyautó a középmezőnyben,
a harmadik nagy rész a fűtés,
vízmelegítésével kapcsolatos.
(Nevetés)
a fizikai törvények,
hogy az energiafogyasztás
amiken változtatni tudsz.
a hőmérséklet-különbséget
mert van ez a
a termosztát.
máris csökkenni fog.
ezt életmódváltásnak hívják. (Nevetés)
hogy csökkentsék a hőszivárgást
szöszt a falakba, szöszt a tetőbe,
ezzel pénzt spórolunk --
A szomorú igazság az, hogy
az épület hőszivárgása,
a hasznos változtatásokat.
ócska ház esetében, mint ez,
tömbháznál is látjuk.
közvetíthető hőszivattyúval,
energia segtségével
kertből a ház belsejébe.
amelyről beszélni szeretnék --
csökkentésének harmadik módja --,
az okos mérőkről,
olvassák le a mérőt,
egymásra, akkor megváltozik az életük.
a fenntartható energiáról,
"Na, és mennyi energiát használsz
Fogalmam sem volt róla.
a mérőt minden héten;
akkor volt az, amikor
és megváltozott az életem,
hogy lássam,
és a gázfogyasztásom
a fűtőrendszer időzítésével,
fele sem maradt a réginek.
a sztereókat
amelyek folyton mentek,
amikor szükség volt rájuk,
a villanyszámlám is.
Felvázoltam önöknek
intézkedésre van szükség, mert
fosszilis hordozókból nyerjük.
a legtöbb eszközt, ha nem mindet.
nem élünk valamelyikkel,
a felnőtthöz méltó beszélgetésnek,
és azzal zárnám,
mely azt szemlélteti,
követelmények biztosítják, hogy
forrásból fedezzünk.
akkor ne feledjük, hogy
125 villanykörtényi.
akkor ez a térkép mutatja a megoldást
Kell hozzá 160 szélfarm,
akarunk fejenként, akkor
rózsaszín pöttynél a térképen.
per főt akarunk, akkor
terület kell, mint Wales,
vagy másokéban,
(Nevetés)
a napenergia
beszélünk itt
valaki más Szaharájában,
az áramot a Szaharából Surreyig.
és fogjunk hozzá az építkezéshez,
ABOUT THE SPEAKER
David MacKay - ProfessorAs an information theorist and computer scientist, David MacKay uses hard math to assess our renewable energy options.
Why you should listen
David MacKay is a professor of Natural Philosophy in the Physics department at the University of Cambridge and chief scientific adviser to the UK Department of Energy and Climate Change. He received a degree in Experimental and Theoretical Physics from Trinity College and a PhD. in Computation and Neural Systems as a Fulbright Scholar at Caltech. In 1992, MacKay was made the Royal Society Smithson Research Fellow at Darwin College at University of Cambridge and was elected a Fellow of the Royal Society in May 2009. He has also taught at the African Institute for Mathematical Sciences in Cape Town. In 2003, his book Information Theory, Inference, and Learning Algorithms was published and, in 2008, he self-published Sustainable Energy — Without the Hot Air. Both books are fully available for free online.
David MacKay | Speaker | TED.com