Deeyah Khan: What we don't know about Europe's Muslim kids
Deejah Khan: Amit nem tudunk Európa muszlim gyerekeiről
Deeyah Khan is working to create intercultural dialogue and understanding by confronting the world's most complex and controversial topics. Full bio
Double-click the English transcript below to play the video.
I knew I had superpowers.
hogy szupererőkkel rendelkezem.
because I could understand
megértem a színesbőrű emberek érzéseit,
of brown people,
a conservative Muslim guy.
konzervatív muszlim ember.
my Afghan mother, my Pakistani father,
anyámat és pakisztáni apámat,
but laid-back, fairly liberal.
lazák és meglehetősen liberálisak.
of white people.
és azonosultam azokkal is.
understand each other,
értették meg egymást,
was always really worried.
even with the best education,
a legjobb taníttatással sem
according to him.
to be accepted by white people
a fehér emberek elfogadjanak,
with me when I was seven years old.
a beszélgetés hétéves koromban zajlott.
or it's got to be music."
bless him -- so it was music.
úgyhogy maradt a zene.
he gathered all my toys, all my dolls,
az összes játékomat, az összes babámat,
a crappy little Casio keyboard and --
kis Casio szintetizátort és --
for hours and hours every single day.
minden nap órákat és órákat énekeljek.
for larger and larger audiences,
közönség előtt kellett szerepelnem,
almost a kind of poster child
a norvég multikulturalizmus
nice things about brown people,
a színesbőrű emberekről,
that my superpower was growing.
walking home from school,
sétáltam haza az iskolából,
my favorite sweets called "salty feet."
édességemből a "sós talpak"-ból.
salty licorice bits in the shape of feet.
sós édesgyökér falatok voltak.
I realize how terrible that sounds,
észre, hogy mennyire szörnyen is hangzik,
I absolutely love them.
in the doorway blocking my way.
fehér fickó elállta az utamat.
and as I did that, he stopped me
you little Paki bitch,
te kis paki kurva,
to wipe the spit off my face,
letörölni az arcomról,
hoping that any minute now,
remélve hogy felbukkan
and make this guy stop.
De ehelyett
and pretended not to see me.
és úgy tettek, mintha nem látnának.
because I was thinking, well,
zavarodva, és azt gondoltam,
Where are they? What's going on?
Hol vannak? Mi történik?
coming and rescuing me?
hogy megmentsenek?"
I didn't buy the sweets.
nem vettem cukorkát.
the more successful I became,
ahogy egyre sikeresebb lettem,
attracting harassment from brown people.
emberek zaklatását is.
felt that it was unacceptable
úgy gondolta, hogy egy nő számára
to be involved in music
a zenével foglalkozni
to become attacked at my own concerts.
a támadások a koncertjeimen.
I was onstage, I lean into the audience
voltam, lehajoltam a közönséghez,
is a young brown face
egy fiatal barna arc,
of chemical is thrown in my eyes
vegyi anyagot szórtak a szemembe,
and my eyes were watering
a szemeim könnyeztek,
of Oslo, this time by brown men.
most barna bőrű férfiak.
vég nélküliek voltak.
stopped me in the street one time,
szakállas férfi állított meg az utcán,
I hate you so much
vigyázzak mit csinálok.
and the job of whores,
és a kurvák munkája,
you are going to be raped
another whore like you will not be born.
születhessen még egy ilyen kurva.
to treat me like this -- how come?
embereim így kezelnek?
the two worlds,
két világ közötti szakadékot,
between my two worlds.
volt számomra a kriptonit.
and the harassment was constant.
a zaklatás állandóvá vált.
my mother sat me down and said,
anyám leültetett és azt mondta,
we can no longer keep you safe,
nem tudunk biztonságban tartani,
I packed my suitcase and I left.
összepakoltam és elutaztam.
was that nobody said anything.
hogy senki nem mondott semmit.
nagyon publikus volt.
nobody said anything.
senki nem mondott semmit.
"Várjunk, ez nem helyes.
because she is one of us."
meg, hiszen közülünk való."
you know at the airport,
tudod, a reptéren,
you have these different suitcases
a sok különböző bőrönd
that one suitcase left at the end,
the one that nobody comes to claim.
senki sem tart rá igényt.
I'd never felt so lost.
egyedül, ilyen elveszettnek.
I did eventually resume my music career.
újraindítottam a zenei karrieremet.
the same old story.
a sztori ugyanaz.
saying that I was going to be killed
arról, hogy meg fognak ölni
were going to flow
many times before I died.
megerőszakolni, mielőtt meghalok.
to messages like this,
az ilyen üzenetekhez,
now they started threatening my family.
elkezdték a családomat is fenyegetni.
I left music and I moved to the US.
a zenélést és az USA-ba költöztem.
to do with this anymore.
going to be killed for something
magam valamiért, ami
it was my father's choice.
hanem apám választása.
however many years of my life
valahány évét azzal akarom tölteni,
for various organizations
különböző szervezeteknél,
with young Muslims inside of Europe.
foglalkoztak Európában.
were suffering and struggling.
aki szenvedett és küzdött.
with their families and their communities
családjukban és közösségükben,
about their honor and their reputation
a becsületükkel és jó hírükkel,
and the lives of their own kids.
boldogságával és életével.
so alone, maybe I wasn't so weird.
voltam olyan egyedül vagy olyan furcsa.
of my people out there.
ember van a világon.
don't understand
ember nem ért meg,
growing up in Europe
with people that we choose.
akit választunk magunknak.
heartlands of Europe.
in the world, we're not free.
közösségeiben sem vagyunk szabadok.
does not belong to us,
and their community.
az olyan fiatalokról,
and they are suffering alone.
vannak a szenvedéseikkel.
to honor-based violence and abuse.
becsületbeli erőszak és zaklatás miatt.
years of working with these young people,
ezekkel a fiatalokkal, végül rájöttem,
being scared and hiding
részét félelemben és rejtőzködve
going to have to do something.
that my silence, our silence,
hogy az erőszak folytatódjon.
my childhood superpower to some use
szuperképességeimet végre felhasználom,
sides of these issues understand
milyen egy fiatalnak,
between your family and your country.
közötti szorítóba került.
and I started telling these stories.
és elmondani történeteiket.
the deadly consequences of us
emberekkel annak végzetes következményeit,
Kurdish girl in London.
whatever her parents wanted.
mindent, amit a szülei kívántak.
that her parents chose for her,
akit a szülei választottak,
and raped her constantly.
to her family for help, they said,
segítségért, azt mondták,
and be a better wife."
és legyél jobb feleség."
a divorced daughter on their hands
bring dishonor on the family.
her ears would bleed,
and she found a young man that she chose
egy fiatal férfit, akit ő választott,
and buried underneath the house.
she had been beaten to death
on the orders of her father and uncle.
apjuk és nagybátyjuk parancsára.
in England five times asking for help,
a rendőrséghez Angliában,
going to be killed by her family.
so they didn't do anything.
ezért nem tettek semmit.
facing these problems
sokan szembesülnek ilyen problémákkal
and within their families' communities,
that they grow up in.
they look to the rest of us,
őket, a többiekhez fordulnak,
several people said to me,
sokan mondták,
this is just their culture,
nekik ilyen a kultúrájuk,
do to their kids
being murdered is not my culture.
meggyilkolnak, nem a kultúránk része.
from backgrounds like me,
hozzám hasonló háttérrel,
the same protections
megillessék és ugyanolyan védelem,
vagy talán nem?
I wanted to try and understand
akartam próbálni megérteni,
Muslim kids in Europe
fiatalok közül miért vonz néhányat
to have to face my worst fear:
a legnagyobb félelmemmel is:
for most of my life.
legnagyobb részében üldöztek.
most of my life.
életemben rettegtem.
interviewing convicted terrorists,
hogy elítélt terroristákat interjúvoltam,
what was very obvious already,
mindig is teljesen világos volt,
Europe's colonial baggage,
Európa gyarmatosító múltja,
failures of recent years,
in finding out was what are the human,
jönni, hogy milyen emberi,
are susceptible to groups like this.
a hasonló csoportosulások iránt.
was that I found wounded human beings.
hogy sérült emberi lényeket találtam.
that I was looking for,
akiket kerestem, akiket
it would have been very satisfying --
nagyon kielégítő lett volna --
were torn apart
embereket tönkretette,
and the countries that they were born in.
is that extremist groups, terrorist groups
szélsőséges és terrorista csoportok
of these feelings of our young people
channeling that toward violence.
erőszak felé terelik őket.
your family and your country
a családodat és a hazádat,
is more important than you
a becsülete, mint te
will always be white and never you."
mindig fehér lesz, de te sosem."
the things that they crave:
amik után sóvárognak:
a sense of belonging and purpose,
a valahova tartozás érzését, célt,
és elfogadják őket.
are finally seen and heard.
azokat végre meglátják és meghallgatják.
for our young people.
for our young people and not us?
és miért nem velünk?
is that we have to understand
hogy meg kell értenünk,
are attracted to this.
of some of the guys in the film.
a filmben szereplő férfiakról.
is that so many of them --
hogy annyiaknak közülük --
have absent or abusive fathers.
vagy bántalmazta őket.
and compassionate father figures
és kedves apafigurára
brutalized by racist violence,
erőszak váltotta ki a brutalitást,
to stop feeling like victims
magukat áldozatnak,
to my horror, that I recognized.
hogy amit találtam, ismerős:
as a 17-year-old as I fled from Norway.
amikor 17 évesen elmenekültem Norvégiából.
ugyanazt a szomorúságot,
and torn between cultures.
és őrlődést a kultúrák között.
I did not choose destruction,
instead of a gun.
is because of my superpower.
is the answer, instead of violence.
a megértés, nem az erőszak.
a leegyszerűsítést
- rájuk és miránk.
come to terms with the fact
didn't have to be on a collision course
hogy egy ütközőpont legyen
where I found my own voice.
ahol megtalálhatom a saját hangomat.
like I had to pick a side,
hogy állást kell foglalnom,
of our young people today
of radical Islam
iszlám által nyújtott világkép
that festers in these open wounds.
initiated into the village,
vonják be a falu életébe,
just to feel its warmth."
érezzék a melegét."
és muszlim közösségeket:
to meet your expectations?
a becsületetek helyett?
mérgesek, miért idegenednek el,
why they're so angry and alienated
before their happiness?
hogy gyerekeitek barátja legyetek,
their experiences,
megosztani tapasztalataikat,
to seek it somewhere else?
kelljen menekülniük?
tempted by extremism,
akiket csábít a szélsőség,
that your rage is fueled by pain?
és a szenvedést táplálja?
to resist those cynical old men
szembeszálljatok a cinikus öregekkel,
for their own profits?
hasznukra akarják fordítani?
vehettek édes elégtételt,
a happy, full and free life?
és szabad életet éltek?
és senki más nem határoz meg.
just another dead Muslim kid?
muszlim gyermekké válni?
listening to our young people?
fogunk odafigyelni a fiatalokra?
into something more constructive?
hanem építsenek?
what happens to them.
minket mi történik velük.
to make them feel differently?
hogy máshogy érezhessenek?
to see them and notice them
or the perpetrators of violence?
vagy elkövetőjévé válnak?
and consider them to be our own?
és a mieinknek tekintenünk őket?
of violence look like ourselves?
az erőszak áldozata úgy néz ki, mint mi?
and heal the divisions between us?
áthidaljuk a köztünk lévő viszályokat?
to give up on each other or on our kids,
egymásról vagy gyermekeinkről
will not work against extremists.
nem működik a szélsőségesek ellen.
to huddle in our houses in fear,
a házunkban bujkáljunk félelmünkben,
more wounds in our societies
feltépni a társadalmainkban
to spread their infection more widely.
körben terjeszthessék a fertőzést.
mint ők:
sent this photo of her daughter.
küldte a lányáról.
for extremists.
a radikálisok számára.
with their superpowers
that we need to build together,
amit együtt kell felépítenünk,
és támogatja,
ABOUT THE SPEAKER
Deeyah Khan - FilmmakerDeeyah Khan is working to create intercultural dialogue and understanding by confronting the world's most complex and controversial topics.
Why you should listen
Deeyah Khan is an Emmy and Peabody award-winning documentary film director and founder of Fuuse, a media and arts company that puts women, people from minorities and third-culture kids at the heart of telling their own stories. In 2016, Khan became the first UNESCO Goodwill Ambassador for artistic freedom and creativity. She has received many honors for her work supporting freedom of expression, human rights and peace, including the Ossietzky Prize, the University of Oslo's Human Rights Award and the Peer Gynt Prize from the Parliament of Norway.
Born in Norway to immigrant parents of Pashtun and Punjabi ancestry, Khan's experience of living between different cultures, both the beauty and the challenges, shapes her artistic vision. Her 2012 multi-award winning documentary, Banaz: A Love Story, chronicles the life and death of Banaz Mahmod, a young British Kurdish woman murdered by her family in a so-called honor killing. Khan's second film, the Grierson and Bafta award-nominated Jihad, involved two years of interviews and filming with Islamic extremists, convicted terrorists and former jihadis. One of Fuuse's recent initiatives, born of Deeyah’s own experiences, is sister-hood, a digital magazine and series of live events spotlighting the voices of women of Muslim heritage. Khan has also produced a number of critically acclaimed albums, including Listen to the Banned, a compilation that brought together musicians from around the world who have been subject to persecution, 'censorship and imprisonment.
The focus of Khan's work and access to voices that are often overlooked and misunderstood has led to increasing demand as a speaker at international human rights events and platforms including the United Nations. She was described by The Times of London thus: "To say Deeyah Khan is an inspiration is an understatement. She is one of the bravest, most indomitable women … facing down bullies and extremists with intelligence and unflinching spirit."
(Photo: Geir Dokken)
Deeyah Khan | Speaker | TED.com