David Keith: A critical look at geoengineering against climate change
David Keith: Egy kritikus pillantás a geo-engineering-re az éghajlatváltozás ellen
David Keith studies our climate, and the many ideas we've come up with to fix it. A wildly original thinker, he challenges us to look at climate solutions that may seem daring, sometimes even shocking. Full bio
Double-click the English transcript below to play the video.
láttak az éghajlatváltozásról,
amit már láttak.
hogy 1953-ból való.
Kiotót és a Governatort,
elkezdtünk tenni valamit,
a megoldás útján vagyunk.
attól függően, hogy honnan számoljuk.
a nullához közelít.
Ez azt mutatja,
növekedési üteme egyre gyorsul.
is gondoltuk néhány évvel ezelőtt.
amire a szkeptikusok azt mondták:
amennyire csak lehet,
olyan gyorsan, mint a piros vonal.
az eddigi legalacsonyabb értéket mutatja.
sokkal gyorsabb, mint a modellek szerint.
szakértők röpködnek a bolygó körül
szerződéseket írogatnak alá --
negatív hatása van,
(Nevetés)
hatalmas tehetetlenségi erejét
nagyon keveset tettünk.
Igazából azonban nem túl sokat.
méghozzá ésszerű módon, olcsón.
költségeket értem, nem az egészségügyét.
és a megoldást kezdhetjük mondjuk
például tárolással,
felhasználásával,
nagyban segítik a fejlődést e téren.
elköltése a cél érdekében.
nem erről fogok beszélni,
ha eddig nem tettünk semmit.
amit akkor teszünk,
a kibocsátást.
kapcsolatot a klímaváltozást okozó
klíma saját változásától. Ez igen fontos,
alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz --
előnye is a klímaváltozásnak.
a megállításáért dolgoztam.
vannak nyertesek is, nemcsak vesztesek.
az északi sarkvidéki tenger jegén.
alapvetően a következő.
kénsavrészecskéket -- a szulfátokat --
hűtve ezáltal a földet.
mellékhatások, de működni fog.
ez már meg is történt.
hanem maga a természet.
ami egy nagy adag ként küldött
egy atombomba-szerű kitöréssel.
korábbi vulkánunk
az atmoszférában.
az ún. sztratoszféra,
beárnyékoltuk az atmoszférát.
és vannak káros mellékhatások is,
egy perc és rátérek.
Egy csomó más megteendő dolog,
túlságosan lassú, mert időbe telik
szükséges berendezéseket.
nem csökkentjük a koncentrációt,
mennyisége a levegőben
a fékre lépni.
gyorsan kell cselekednünk.
gondolkodni, hogy működik-e?
és a hozzáadott CO2 kompenzálásával
olyanná, amilyen eredetileg volt?
amiket sokszor láttunk már.
klímamodell nézetéből,
és 1,8%-kal kevesebb napfény van,
az eredeti éghajlathoz.
Azért csak volt, mert Ken --
is ott volt a '90-es évek közepén --
és azt mondtuk,
azt mondtuk,
miért nem elég jó a kompenzáció.
és kiderült, hogy mégis jó.
amikor kétéves voltam.
éghajlattudomány szellemében készült --
a geoengineeringről.
még meg sem említették,
problémáról való gondolkodásunkban.
csökkentsük a kibocsátást.
hogy a Johnson elnöknek írott jelentés,
különböző jelentései --
beszédtéma volt az ötlet.
amin lehet gondolkodni.
-- szójátékkal élve -- forró témává vált,
politikailag korrekt beszédtéma.
Tabutéma lett.
közzé tette ezt az esszét,
hogy nagyon lassú a haladás
bizonytalanok a hatások,
ehhez hasonló dolgokon.
ózonkémiáért kapott Nobel-díjat.
a dolgot,
voltak is ötletei.
a The Economist-ból.
Mert kicsit foglalkoztam a témával,
Igazából egyik éjszaka gondolkodtam.
-- innen is van a beszédem címe --
az ezt a sugárzásmérőt forgató
a felső atmoszférában lebegtetni
a gyors kihullás.
Elakadtam.
publikáció elérhető volt
végbe megy az atmoszférában.
finom lebegő részecskék,
mintegy 100 km-re fent,
miként működik a jelenség.
és egyenlőtlenül melegíti fel.
a másik hűvösebb.
sebességgel teszik ezt.
amiről pár kollégával kigondoltuk,
csak elmélet --
tudunk elérni --
a lebegtetés miatt.
helyezzük át a dolgokat,
a részecskéket a pólusokra,
tudjuk fókuszálni, ami pedig
lenne a bolygó középső részeire.
a legtöbbet, amit meg kell tennünk,
vészhelyzet esetében, ha úgy tetszik.
mint a szulfát alkalmazása.
más ötlet lesz jó,
okosabb megoldás fog születni.
erre fordítják a figyelmüket,
a bolygót.
köszönhetően -- tetszik vagy nem
elérhetővé válik
nem azért, mert azt tervezzük,
a tudomány szállítja nekünk apránként,
a földönkívüliek.
és adnak nekünk egy dobozt.
hogy mire állítsuk be a gombokat.
másként akarják állítani.
meg fog történni. Nem túl valószínű.
környezetvédelemért dolgoznak.
bolygóáttervezős őrültségekre.
ami ezt egyre könnyebbé teszi.
hogy akarom-e csinálni -- egyébként nem --
és komolyan beszélni róla.
ezzel a döntéssel,
hogy ezt soha nem szabad megtennünk.
miként gondolkodjanak a problémáról,
törjék rajta a fejüket.
filozófusokkal, írókkal,
kérdésben a geoengineeringről,
annak a következményein.
csökkentése helyett, mert olcsóbb.
hogy mennyire abszurdan olcsó.
vagy a másikkal, amit említettem,
a GDP 0,001%-ából.
ilyen nagy!
de az áttétel, az valódi. (Nevetés)
a kibocsátás csökkentését.
is növelni tudjuk.
komolyan veszi ezt.
a jelenlegi éghajlattól.
mint pl. az óceán savasodása,
nagyon furcsa fickó javasolná ezt.
nehezebb elutasítani.
hanem tesszük, amit tennünk kell,
a kibocsátás csökkentését.
gyors csökkentésre van szükség.
éghajlatváltozás túl sok.
és nem csak piszkáljuk a féket,
és tényleg csökkentjük a kibocsátást,
úgy 2075. október 23-án --
amikor a koncentráció tetőzik,
és már el is kezdtük -- tudják,
hogy a grönlandi jégtakaró
és méterekkel emeli
100 évben,
hogy a geoengineering bizonytalan
mint a nem-geoengineering.
megközelítése a problémának,
nem a cselekvés helyett.
geoengineeringet,
de ne használjuk a cselekvés helyett.
lehetséges,
félelmetesnek tünteti fel,
irányuló elkötelezettséget.
morális kockázatnak hívná.
nehéz erről a problémáról beszélni,
elfogadhatatlan erről beszélni
a dolgokat a szőnyeg alá söpörni.
és egy idézet.
ebben a témában?
nemzeti kutatási program?
hogy hogyan csináljuk jobban,
kockázatai, hátrányai vannak.
páran az előnyeiről,
egy veszélyes állapot,
ismeretünk van a témáról.
is segítene ezen a gondon.
azt gondoljuk, meg kellene csinálni.
az erkölcsi kockázat problémáival,
mérsékelni az erkölcsi kockázatot.
hogy ha erről beszélnünk,
annyira fontos a kibocsátás csökkentése.
egy szerződésre.
hogy ki kapja ezt a feladatot.
és gazdag ország, mint az USA.
2030-ban, és rájön,
elfogadhatatlanok,
beszélgetéseink,
egy geoengineering világot akarnak
ami megmondaná, hogy ki dönt.
amiben az Amerikai Akadémia
amit én ma mondani akarok önöknek.
miért is vagyunk ma itt.
az éghajlatprobléma, amiről hallunk,
a kibocsátást csökkentő
az energiatechnológiában --
majd el az éghajlat-
akár tetszik, akár nem.
ahhoz gyűjtünk érveket,
ABOUT THE SPEAKER
David Keith - Environmental scientistDavid Keith studies our climate, and the many ideas we've come up with to fix it. A wildly original thinker, he challenges us to look at climate solutions that may seem daring, sometimes even shocking.
Why you should listen
Environmental scientist David Keith works at the intersection of climate science, way-new energy, and public power. His research has taken him into some far-out realms of geoengineering -- dramatic, cheap, sometimes shocking solutions to a warming atmosphere, such as blowing a Mt. Pinatubo-size cloud of sulfur into the sky to bring the global temperature down.
His other areas of study include the capture and storage of CO2 , the economics and climatic impacts of large-scale wind power , and the use of hydrogen as a transportation fuel. Another interest: How we make decisions when we don't have reliable scholarly data.
He teaches at the University of Calgary, and was named Environmental Scientist of the Year by Canadian Geographic in 2006.
David Keith | Speaker | TED.com